1 Issáyá padá gón mardomán pa darwar o mesál habar kort o gwashti:
2 “Ásmáni bádsháhi, hamá bádsháhay paymá ent ke pa wati chokkay árósá mehmánié korti.
3 Áiá wati golám lóthetagén mehmánáni randá ráh dátant, bale mehmánáni delá naat ke byáyant.
4 Gorhá áiá dega lahtén golám ráh dát o hokmi dát ke gón hamá lóthetagén mardomán begwashét: ‘Man warag tayár kortagant, káiger o pábondi gwask koshtag o har chizz tayár ent. Árósay mehmániá byáét.’
5 Bale mehmánán hecch parwáh nadásht o shotant, yakké wati dhagáray némagá o yakké dém pa wati sawdágeriá.
6 Á degarán áiay golám gept o béezzat kort o koshtant.
7 Bádsháh sakk zahr gept o wati sepáhigi ráh dátant. Áyán hónig koshtant o áyáni shahr sótk.
8 Nun bádsháhá gón wati golámán gwasht: ‘Árósay mehmáni tayár ent, bale hamá ke lóthag butagatant, áyagay láhek naatant.
9 Paméshká berawét, ráh o rahsarán harkasá ke gendét, áyán mehmániá byárét.’
10 Bádsháhay golám shotant o sharr o gandag, harkasesh ke dist, sajjahénesh yakjáh kort o áwortant o árósay diwánjáh cha mehmáná porr but.
11 Wahdé bádsháh mehmánáni cháragá átk, yakk anchén mardé disti ke diwáni pósháki gwará naat.
12 Bádsháhá cha áiá jost kort: ‘Sangat! Bé diwáni pósháká, taw chón tóká potertagay?’ Áiá hecch passaw dát nakort.
13 Gorhá bádsháhá gón wati hezmatkárán gwasht: ‘Eshiay dast o pádán bebandét o dhanná taháriá dawri bedayét.’ Ódá gréwag o peryát o zária bit.
14 Chéá ke lóthetagén báz ant, bale gechén kortagén kamm ant.”
15 Hamé wahdá Parisi shotant o shawresh kort ke Issáyá cha áiay jenday habarán mána gisshénén o dámá dawra dayén.
16 Wati lahtén shágerdesh Hirudiáni hamráhiá áiay kerrá rawán dát ke begwashant: “Oo ostád! Má zánén ke taw tachk o rástén mardomé ay o Hodáay ráhay sójá pa rástia dayay o hechkasay némagá nageray, chéá ke sajjahénán yakk hesábá cháray.
17 Márá begwash, tai hayálá Rumay bádsháh Kaysará song o máliát dayag rawá ent yá na?”
18 Issáyá áyáni badén niyat zánt o gwashti: “Oo doru o dopóstén mardomán! Maná chéá chakkásagá ét?
19 Cha hamá zarrán yakké maná pésh bedárét ke pa máliátá dayantesh.” Áyán yakk dináré áwort.
20 Issáyá jost kort: “É nám o naksh kaig ant?”
21 Gwashtesh: “Kaysaray.” Nun Issáyá darráént: “Gorhá Kaysaraygá Kaysará bedayét o Hodáaygá Hodáyá.”
22 É habaráni eshkonagá á hayrán butant o Issáesh esht o shotant.
23 Hamá róchá, lahtén Saduki Issáay kerrá átk. Sadukia namannant ke mordag padá zendaga bant. Jostesh kort:
24 “Oo ostád! Mussáyá gwashtag: ‘Agan kasé bé awládá bemerit, gorhá báyad ent áiay brát gón áiay janózámá sur bekant tánke pa wati brátá chokk o awládé pédá bekant.’
25 May kerrá hapt brát hastat. Awali brátá sur kort, bé awládá mort o wati jani pa á dega brátá esht.
26 Padá gón domi o sayomi tán haptomiá anchosh but.
27 Sajjahénán o rand á janén ham mort.
28 Nun áheratay róchá é janén cha haptén brátán kojám yakkayga bit? Chéá ke sajjahén brátáni jan butag.”
29 Issáyá passaw dát: “Shomá rad wártag, chéá ke na cha Pákén Ketábán chizzé sarkecha warét o na Hodáay wák o zórá sarpada bét.
30 Áheratay róchá mardom na sura kanant o na sur dayaga bant, ásmáni préshtagáni dhawlá bant.
31 Záná, shomá mordagáni zendag bayagay bárawá hamá habar nawántag ke Hodáyá shomárá gwashtag:
32 ‘Man án, Ebráhémay Hodá o Esákay Hodá o Ákubay Hodá’? Bezán á, mordagáni Hodá naent, zendagénáni Hodá ent.”
33 Mardom cha Issáay tálimáni eshkonagá hayrán o habakkah butant.
34 Wahdé Parisi sahig butant ke Issáyá chón Sadukiáni dap bastag, gorhá yakjáh but o átkant.
35 Cha áyán yakké, Sharyatay kázié at. Áiá pa Issáay chakkásagá jost kort:
36 “Oo ostád! Sharyatay masterén parmán kojám ent?”
37 Issáyá passaw dát:
38 Masterén o awali parmán hamesh ent.
39 Domi parmán ham, hameshiay dhawlá ent: Wati hamsáhegá wati jenday paymá dóst bedár.
40 Hamé doén parmán, Mussáay sajjahén Sharyat o nabiáni parmánáni bonyád ant.”
41 Hamé wahdá ke Parisi yakjáh but o átkant, Issáyá cha áyán jost kort:
42 “Masihay bárawá shomá ché gwashét? Á kai chokk ent?” Áyán passaw dát: “Dáud bádsháhay chokk ent.”
43 Gwashti: “Gorhá chéá Dáud cha Pákén Ruhay elhámá Masihá wati Hodáwanda zánt, wahdé gwashit:
44 Hodáwandá gón mani Hodáwandá gwasht:
45 Nun agan Dáud Masihá wati Hodáwanda gwashit, gorhá Masih chón áiay chokk buta kant?”
46 Hechkasá áiay habaráni passaw dát nakort o cha á róchá o rand kassá del nakort ke cha áiá dega josté bekant.