1 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ nij síí fariseo cuchiꞌ nij síí saduceo cuchiꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ me rá nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ sese ya̱ síí caꞌnéé Diose̱ me Jesucristó a. Cheꞌé dan cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Jesucristó se vaa ra̱cuíj Diose̱ man Jesucristó, ne̱ quiꞌya̱j Jesucristó ꞌo̱ suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n nij soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ rá nij soꞌ se vaa síí caꞌnéé ya̱ Diose̱ me Jesucristó, rá nij soꞌ a.
2 Ga̱a ne̱ caꞌmii Jesucristó rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ:
3 Ne̱ rej naꞌya̱a̱n niꞌya̱j soj xta̱ꞌ, ne̱ sese mare̱e vaa rej xta̱ꞌ, ne̱ sese aráán ndoꞌo ngaa rej xta̱ꞌ, ne̱: “Corá cama̱nꞌ uxrá maa̱n”, taj uún soj á. Dan me se neꞌen soj xca̱j soj cuentá cheꞌé se vaa neꞌen soj rej xta̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen soj xca̱j soj cuentá cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj vaa güii a̱ maꞌ.
4 ”Ma̱a̱n cheꞌé se yuvii̱ ꞌnaꞌ rej chiꞌi̱i̱ naꞌvej rá canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Diose̱ me soj si̱j israelitá, ne̱ cheꞌé dan me rá soj qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o á. Tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o maꞌ. Ma̱a̱n se queneꞌe̱n soj se vaa ase vaa quiranꞌ síí cuꞌna̱j Jonás síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá roꞌ, da̱nj qui̱ránꞌ ꞌu̱nj, vaa güii na̱nj á ―taj Jesucristó rihaan nij síí fariseo do̱ꞌ, rihaan nij síí saduceo do̱ꞌ a. Ga̱a ne̱ tanáj Jesucristó man nij soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ a.
5 Ga̱a ne̱ caꞌanj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó rej xco̱ na lacuaná, ga̱a ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa quiniꞌyón nij soꞌ, ne ni̱caj nij soꞌ rachrúún cha̱ nij soꞌ a.
6 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a:
7 Ne̱ nuchruj ra̱a̱ ndoꞌo nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó cheꞌé nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱:
8 Ne̱ a̱j neꞌen Jesucristó da̱j uun nimán nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ:
9 Me cheꞌé ataa xca̱j soj cuentá ga̱. Ne̱ ne nuû rá soj ga̱a vaa da̱j ꞌo̱ ꞌu̱nꞌ gue̱e̱ rachrúún rihaan níꞌ tza̱j ne̱ quisíj chá cunu̱ꞌ ꞌu̱nꞌ míj snóꞌo, quiꞌyáj a. Ne̱ nda̱a queꞌe̱e̱ scaa se chá quináj tuꞌva yuvii̱ ga̱a naquiꞌyaj chre̱ꞌ soj a.
10 Ne̱ me cheꞌé quiniꞌyón soj cheꞌé chi̱j rachrúún ga̱. Ne nuû rá soj ga̱a vaa da̱j ꞌo̱ chi̱j gue̱e̱ rachrúún rihaan níꞌ tza̱j ne̱ quisíj chá cunu̱ꞌ caꞌa̱nj míj snóꞌo, quiꞌyáj a. Ne̱ nda̱a queꞌe̱e̱ scaa se chá quináj ga̱a naquiꞌyaj chre̱ꞌ uún soj a.
11 Da̱j me cheꞌé ne̱ ne cuno̱ soj ga̱. Nuveé cheꞌe̱ na̱nj rachrúún caꞌmij rihaan soj maꞌ. Ma̱a̱n se cu̱tumé soj man soj se̱ gaa na̱nj quira̱nꞌ soj sayuun quiꞌya̱j se‑le̱vadura nij síí fariseo do̱ꞌ, nij síí saduceo do̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.
12 Ga̱a ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa nuveé cheꞌe̱ na̱nj levadura se ꞌyaj naraa nana̱ rque rachrúún me cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan nij soꞌ se vaa cu̱tumé nij soꞌ man nij soꞌ; ma̱a̱n ne̱ ꞌo̱ se cheꞌe̱ se ne caꞌve̱j rá Jesucristó tiha̱ꞌ yuꞌunj nij síí fariseo do̱ꞌ, nij síí saduceo do̱ꞌ, man nij soꞌ ga̱ se‑na̱na̱ nij soꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌmii Jesucristó nana̱ vaa da̱nj rihaan nij síí noco̱ꞌ man soꞌ na̱nj ado̱nj.
13 Ga̱a ne̱ caꞌanj Jesucristó rej na̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Cesarea de Filipo, ga̱a ne̱ xnáꞌanj soꞌ man nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, cataj soꞌ:
14 ―Vaa síí taj se vaa síí cuꞌna̱j Juan síí cutaꞌ ne man yuvii̱ mé so̱ꞌ ei. Ne̱ vaa síí taj uún se vaa síí cuꞌna̱j Elías síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá me uún so̱ꞌ chugua̱nj. Ne̱ vaa síí taj uún se vaa síí cuꞌna̱j Jeremías do̱ꞌ, yoꞌó síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá do̱ꞌ, me uún so̱ꞌ xa̱ꞌ. ꞌO̱ se da̱nj taj ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ cheꞌé so̱ꞌ na̱nj ado̱nj ―cataj nij soꞌ rihaan Jesucristó a.
15 ―Ne̱ maꞌa̱n soj, ga̱a ne̱ me síí mé ꞌu̱nj, rá maꞌa̱n soj ga̱ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.
16 Ga̱a ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Simón Pedró:
17 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan Pedró a:
18 Ne̱ cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa ya̱ Pedró cuꞌna̱j so̱ꞌ, cheꞌé se ase vaa yuvej ne̱ tacóó veꞌ roꞌ, vaa so̱ꞌ, ne̱ síí nucua̱j ndoꞌo nimán mé so̱ꞌ ei. Cheꞌé dan, ase vaa ꞌyaj nii uneꞌ nii veꞌ xráá yuvej roꞌ, da̱nj ga̱a̱ qui̱ꞌyáj, cune̱ꞌ ꞌu̱nj man nij síí noco̱ꞌ manj, se vaa gu̱un nucua̱j rá nij soꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ ni̱caj yuꞌunj so̱ꞌ man nij soꞌ, qui̱ꞌyáj na̱nj ado̱nj. Ne̱ se̱ caviꞌ nu̱ꞌ soj si̱j noco̱ꞌ manj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.
19 Ne̱ cune̱ꞌ ꞌu̱nj mán so̱ꞌ se vaa guún so̱ꞌ síí quiꞌya̱j ca̱yáán yuvii̱ ga̱ Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ na̱j guun rasu̱u̱n cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ se vaa ne nó xcúún yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ me se veé da̱nj maꞌa̱n Diose̱ naꞌvej quiꞌya̱j yuvii̱ da̱nj maꞌ. Ne̱ na̱j guun rasu̱u̱n cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ se vaa caꞌve̱e quiꞌya̱j yuvii̱ me se veé da̱nj maꞌa̱n Diose̱ aꞌvej quiꞌya̱j yuvii̱ da̱nj ado̱nj. ―Ina̱nj da̱nj caꞌmii Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Pedró a.
20 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ se vaa se̱ nataꞌ nij soꞌ rihaan a̱ ꞌó yuvii̱ se vaa síí caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun me soꞌ, taj soꞌ a.
21 Dan me se güii yoꞌ guun cheꞌe̱ Jesucristó cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ se vaa no̱ xcúún soꞌ cavi̱i̱ soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo soꞌ sayuun quiꞌya̱j nij síí uun chij do̱ꞌ, nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Moisés rihaan nij yuvii̱ do̱ꞌ a. Ne̱ ticavi̱ꞌ nii man soꞌ, ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, cataj soꞌ a.
22 Ga̱a ne̱ quirii yaníj síí cuꞌna̱j Pedró man Jesucristó, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ cataj soꞌ se vaa ne nó xcúún Jesucristó caꞌmi̱i̱ Jesucristó da̱nj a. Ne̱ cataj Pedró:
23 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesucristó, ne̱ caꞌmii soꞌ rihaan Pedró a:
24 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a:
25 Tza̱j ne̱ sese vaa ꞌo̱ síí me rá ti̱nanii man maꞌa̱n rihaan sayuun, ne̱ vaa güii yoꞌo̱ cavi̱ꞌ nimán soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese cavi̱ꞌ yoꞌo̱ soꞌ cheꞌé se vaa me soꞌ síí noco̱ꞌ manj, ne̱ vaa güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj.
26 Ne̱ a̱ me se quiri̱i̱ ꞌo̱ soꞌ sese quiꞌya̱j canaán soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ne̱ caꞌa̱nj niꞌya̱ nimán soꞌ, rá soj ga̱. Daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ, quiꞌya̱j rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se navij nu̱ꞌ siꞌyaj yoꞌo̱ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ sese ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ quinano̱ rá soꞌ, rá soj naꞌ. Daj chiha̱a̱ míj se̱ quinanó rá soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá soꞌ na̱nj ado̱nj.
27 ”ꞌO̱ se ya̱ ya̱ caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, ne̱ uxrá veꞌé ga̱a̱ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j Réé ꞌu̱nj, ne̱ caꞌna̱ꞌ nij se‑mo̱zó soꞌ ga̱ ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj. Ga̱a ne̱ na̱ruꞌvee ꞌu̱nj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ soꞌ cheꞌé suun quiꞌyaj suun ꞌo̱ ꞌo̱ soꞌ na̱nj ado̱nj.
28 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa xa̱ꞌ taꞌa̱j soj si̱j nicu̱nꞌ nihánj cuano̱ me se ga̱a ataa a̱ cavi̱ꞌ taꞌa̱j soj, ne̱ ya̱ queneꞌe̱n taꞌa̱j soj asa̱ꞌ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj gu̱un chij ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ queneꞌe̱n taꞌa̱j soj manj na̱nj ado̱nj. Dan me se síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mej na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.