1 Kúru Ĩsẽrélẽ ní ꞌdezú mụzú ãngũ Ẽjẽpétõ vé rĩ gé ꞌdãá, ꞌdụ ívé ngá rĩ pi ãrẽvú céré mụzú ĩndĩ. Kã mụụ́ caá kụ̃rụ́ Bẽrĩsébã vé rĩ gé, ĩri ní rọ̃bọ̃ŋọ̃ zãzú Múngú ꞌí ẹ́tẹ́pị Ĩsákã vé rĩ ní.
2 Múngú ní átázú Ĩsẽrélẽ be urobí agá ị́nị́ŋá rĩ sĩ kĩnĩ, “Yõkóbũ, Yõkóbũ.”
3 Múngú ní ꞌyozú kĩnĩ, “Ma Múngú ꞌi, Múngú mí ẹ́tẹ́pị vé rĩ. ꞌÍ ꞌo ụ̃rị̃ sĩ ku, ꞌí mụ ãngũ Ẽjẽpétõ vé rĩ gé, ma úmvúlésĩ sụ́rụ́ mívé rĩ sẽ ízú tré, kộpi ícá sụ́rụ́ ãmbúgú.
4 ꞌBâ mụ mí be trụ́ Ẽjẽpétõ gá ꞌdãlé. Ádarú ma úmvúlésĩ mi íjị́ ĩgõ vúlé nõlé dị̃ị́ rá. Mi úmvúlésĩ drã Yõsépã gãrã gá, ĩri mî mị ọ̃zụ̃ nĩ.”
5 Kúru Yõkóbũ ní fũzú kụ̃rụ́ Bẽrĩsébã vé rĩ agásĩ, ĩrivé anji ãgõ rĩ pi ní ĩvé ẹ́tẹ́pị Yõkóbũ ri jịzú tụzú ĩvé anjiŋá rĩ pi be, ĩvé ũkú pi be, ãrãbíyã ĩ ní seése ꞌbãgú rĩ ní ĩpẽé rĩ agá.
6 Kộpi jịkí ĩvé ãnyãpá rĩ pi, ãzini ãꞌbú ĩ ní ị́sụ́ ãngũ Kãnánã vé rĩ gé ꞌdãlé rĩ pi mụzú ĩndĩ. Yõkóbũ pi ívé anjiŋá rĩ pi be céré ꞌdekí mụụ́ ãngũ Ẽjẽpétõ vé rĩ gé ꞌdãá.
7 Yõkóbũ jị ívé anji ãgõ rĩ pi, ívé anjiŋá rĩ pi vé anji ãgõ rĩ pi, ãzini jị ívé anji ũkú rĩ pi, ívé anjiŋá rĩ pi vé anji ũkú rĩ pi be mụzú Ẽjẽpétõ gá ꞌdãá ĩndĩ, jị úyú ívé rĩ pi mụzú céré.
8 Anji Ĩsẽrélẽ vé mụꞌbá Ẽjẽpétõ gá rĩ pi ã rụ́ ꞌdĩ. Drị̃drị̃ ni, Ĩsẽrélẽ vé rụ́ Yõkóbũ.
9 Anji ãgõ Rũbénã vé rĩ pi ã rụ́,
10 Anji ãgõ Sĩmĩyónã vé rĩ pi ã rụ́,
11 Anji ãgõ Lẹ́vị̃ vé rĩ pi ã rụ́,
12 Anji ãgõ Yụ́dã vé rĩ pi ã rụ́,
13 Anji ãgõ Ĩsãkárã vé rĩ pi ã rụ́,
14 Anji ãgõ Jẽbũlúnã vé rĩ pi ã rụ́,
15 Anji ãgõ ꞌdĩꞌbée Léyã ní tịị́ Yõkóbũ ní Pãdãnã Ãrámã gá rĩ pi, anji ãgõ ꞌdĩꞌbée ãsámvú gé, tị mvá ũkú rá, mvá ũkú rĩ ã rụ́ Dị́nã ꞌi. Ĩrivé anji ãgõ rĩ pi, mvá ũkú rĩ be, kộpivé kãlãfe céré pụ̃kụ́ na drị̃ ni na.
16 Anji ãgõ Gádĩ vé rĩ pi ã rụ́,
17 Anji ãgõ Ãsérã vé rĩ pi ã rụ́,
18 Anji ãgõ mụdrị́ drị̃ ni ázíyá ꞌdĩꞌbée Jẽléfã ní tịị́ Yõkóbũ ní rĩ pi, Jẽléfã ri Lãbánã ní sẽé ívé mvá ũkú Léyã ní ãtíꞌbá rú rĩ.
19 Anji ãgõ Yõkóbũ pi ní tịị́ ꞌî ũkú ni Rãélẽ be rĩ,
20 Anji ãgõ Yõsépã pi ní tịị́ Ãsẽnétã be Ẽjẽpétõ gá ꞌdãlé rĩ, Mãnásẽ pi Ẽfẽrémã be. Ãsẽnétã ri átálágú Põtĩférã Ónõ vé rĩ vé mvá ũkú.
21 Anji ãgõ Bẹ̃nyẹ̃mị́nẹ̃ vé rĩ pi ã rụ́,
22 Úyú mụdrị́ drị̃ ni sụ ꞌdĩꞌbée, íbíkí ĩfũú Yõkóbũ pi ã rụ́ꞌbá gá Rãélẽ be.
23 Dánã vé mvá Hũsímũ ꞌi.
24 Anji ãgõ Nãfãtálĩ vé rĩ pi ã rụ́,
25 Úyú ẹ́zị̂rị̃ ꞌdĩꞌbée íbíkí ĩfũú Yõkóbũ pi ã rụ́ꞌbá gá Bílã be. Bílã ri Lãbánã ní sẽé ívé mvá ũkú Rãélẽ ní ãtíꞌbá rú rĩ.
26 Yõkóbũ vé úyú mụꞌbá ĩri be Ẽjẽpétõ gá ꞌdãlé rĩ pi pụ̃kụ́ ázíyá drị̃ ni ázíyá, lãkí ĩrivé anji ãgõ rĩ pi vé ũkú rĩ pi kuyé.
27 Anji ãgõ ĩ ní tịị́ Yõsépã ní Ẽjẽpétõ gá ꞌdãlé rĩ pi ị̃rị̃. Yõkóbũ vé ꞌbá ꞌbẹ̃tị́ ãsámvú gé mụꞌbá Ẽjẽpétõ gá ꞌdãlé rĩ pi céré pụ̃kụ́ ẹ́zị̂rị̃.
28 Yõkóbũ ní Yụ́dã ri pẽzú mụzú drị̃drị̃ Yõsépã vúgá ꞌdãlé, Yõsépã ã lũ rí ĩ ní lẹ́tị mụzú Gõsénĩ gé rĩ. Kộpi kâ caá Gõsénĩ gé ꞌdãá,
29 Yõsépã ní ꞌyozú ẽ íjị́kí ívé ãrãbíyã hũsánĩ ní rií seé rĩ ꞌí vú nõó, ĩri ní tụzú ꞌa ni gé, ꞌdezú mụzú ẹ́tẹ́pị Ĩsẽrélẽ vúgá ꞌdãá. Yõsépã kã caá ẹ́tẹ́pị vúgá ꞌdãá, ĩri ní ẹ́tẹ́pị ri uꞌdezú ẹzịzú bẹ̃drị̃ sĩ, ãyĩkõ sĩ, ĩri ní íꞌdózú ngozú sâ be ãco. Yõsépã uꞌde ẹ́tẹ́pị ri ẹzịị́ bẹ̃drị̃ sĩ|src="CO00753B.TIF" size="col" loc="46:29" copy="Cook" ref="46:29"
30 Ĩsẽrélẽ ní ꞌyozú Yõsépã ní kĩnĩ, “Nóni ma ícó drã rá, ãꞌdiãtãsĩyã á ndre mi mâ mị sĩ gí, mi ídri rú.”
31 Kúru Yõsépã ní ꞌyozú ꞌí ẹ́drị́pị́ị ní, ãzini ꞌbá ẹ́tẹ́pị vé jó ãsámvú gé rĩ pi ní kĩnĩ “Á lẽ mụụ́ átá ꞌbãgú rĩ be, á lẽ ꞌyoó ĩri ní, ‘Má ẹ́drị́pị́ị, ãzini ꞌbá má ẹ́tẹ́pị vé jó ãsámvú gé ándúrú adriꞌbá ãngũ Kãnánã vé rĩ agá rĩ pi ícákí má vúgá nõó gí.
32 ꞌBá ꞌdĩꞌbée ꞌbá ãnyãpá úcéꞌbá ni pi, kộpi íjị́kí kãbĩlõ rĩ pi, ndrị̃ị́ rĩ pi, tị́ rĩ pi, ngá kộpi ní ị́sụ́ ꞌdãlé rĩ pi be céré ímụ́zú ĩndĩ.’
33 ꞌBãgú rĩ zị dõ ĩmi mụụ́ ꞌí vúgá ꞌdãá, zị dõ ĩmi, ‘Ĩmivé ẹ̃zị́ ãꞌdi?’
34 Ĩmi újákí ĩri ní ꞌdíni, ‘ꞌBâ mívé ãtíꞌbá, ꞌbávé ẹ̃zị́ rizú ãnyãpá úcézú ni, ꞌbá íꞌdókí ãnyãpá úcé ãnjĩŋã sĩ, sụ̃ ꞌbá ẹ́ꞌbị́pị ní rií úcé rĩ tị́nị.’ Ĩmi lũkí dõ ĩri ní sụ̃ ꞌdĩri tị́nị, ĩri ĩmi ãꞌyĩ adri ãngũ Gõsénĩ vé rĩ agá nõgó rá, ãꞌdiãtãsĩyã ꞌbá Ẽjẽpétõ vé rĩ pi lẽkí ꞌbá ãnyãpá úcéꞌbá rĩ pi ã tã ku.”